Turul bélyeg papírtípusok

Kiadás éve	Kód	Papír megnevezése	Főbb jellemzők	Időszak / Gyakoriság
1900	v	Hártyapapír	Finom, nagyon vékony fehér papír, a bélyegkép erősen áttetszik a hátoldalon. A vízérzékeny festékek enyhén megfesthetik. Az első kiadás a 12 filléres kivételével ezen fordul elő.	Első kiadások (1899–1900)
	x	Üvegpapír	Kemény, merev papír. Tépéskor sercegő hangot ad, a fogak könnyen sérülnek. Krajcáros maradék papír. A legritkább papírfajta: 1, 4, 10 és 60 filléresnél, és 1 koronásnál fordul elő.	Rendkívül ritka (csak I. kiadás)
	y	Sima papír	Finom, sima, a hártyapapírnál vastagabb, nem átlátszó, de áttetsző fehér papír. Általában 1903-tól használták. A borvörös 6 filléres és a 3 koronás kivételével minden értéket nyomtak ezen a papíron	Általában 1903-tól
	z	Kartonszerű papír	Vastag, teljesen átlátszatlan, sima fehér papír. 1904-től A 4 filléres, a barna színcsoportú 6 filléresek és a 3 koronás kivételével minden címletnél ismert.	1904 (Utolsó kiadások)
1904	x	Sárgás papír	Vékony, törékeny, sima papír jellegzetes sárgás tónussal. A 12 filléres kivételével minden címlet	1904 – 1905
1904	y	Fehér papír	Vastagabb, puhább és hajlékonyabb fehér papír. A sötétborvörös színű 50 filléres kivételével valamennyi érték ismert	1905-től
1906	y	Fehér papír	Kizárólag ezen a puhább, hajlékonyabb fehér papíron jelent meg.	Egységes kiadás
1908	-	Vastag fehér papír	Egyenletes szerkezetű, vastagabb, sima fehér papír.	Egységes kiadás
1909	x	Standard sima papír	Az 1900-asnál valamivel vastagabb, nem átlátszó, de áttetsző sima fehér papír. A 16 filléres kivételével valamennyi értéknél ismert.	Leggyakoribb típus
	y	Kemény sima papír	Sima, kifejezetten kemény és vastag papírfajta, a vízjel jól kivehető rajta.	Minden címletnél előfordul
	z	Vékony tömött papír	Vékony, sűrű rostú fehér papír, amin a vízjel csak rendkívül halványan vagy alig látható. A 16 filléres és 5 koronás kivételével minden értéknél előfordul.	Majdnem minden címletnél
1913	s	Standard középvékony	Sima, egyenletes szerkezetű középvékony fehér papír, élesen kirajzolódó vízjellel. 1, 2, 3, 5, 6, 10, 20, 25, 30, 35, 50, 60 filléres fehér és rózsaszín alapnyomással, valamint 1, 2, 5 koronás. (A VIIB. vízjelállás kizárólag ezen jelent meg)	1913 – 1914
	t	Tömött vastag	Az s-nél érezhetően vastagabb, tömöttebb fehér papír, némileg halványabb vízjellel. 5, 10, 16, 60 filléres rózsaszín alapnyomással és 1 koronás	1914
	u	Laza szerkezetű papír	Kissé vékonyabb, lazább papírrostok. Fény felé tartva szabálytalan, apró világos pontok látszanak rajta. 1, 2, 3, 5, 6, 10, 12, 20, 25, 30, 35, 50, 60 filléres rózsaszín alapnyomással, 1, 2, és 5 koronás	1914
	v	Pontsoros (laza)	Nagyon vékony, laza szerkezetű papír. Átvilágítva a pontok egyenes sorokba rendeződnek. Elmosódott vízjel. 1, 2, 3, 5, 6, 10, 12, 25, 50, 60 filléres rózsaszín alapnyomással, 70, 80 filléres, 1 és 2 koronás	1914 – 1916
	w	Sávozott papír	Közepes vastagságú, enyhén szürkésfehér. A vízjelre merőlegesen szabályos, váltakozó világos-sötét sávok láthatók (0,3 mm). 2 (fakósárga), 3, 5, 6 (szürkésolaj), 10 és 25 (berlinikék) filléres.	Ritkább típus (1916–1917)
	x	Vastag hajlékony	Erős, hajlékony, kifejezetten vastag fehér papír jól kivehető vízjellel.	Kis mennyiségben (1918)
	y	Szürkés kartonpapír	Kifejezetten vastag, merev, enyhén szürkés árnyalatú, kartonszerű papír.	Nagyon ritka (1918)
	z	Vékony sima	Vékony, sávozás nélküli papírtípus, elmosódott, homályos vízjelrajzolattal.	1916 – 1923

Az egyes papírtípusokról nem készült kép, mert nehéz bemutatni fényképen. Amennyiben több turul fordul meg a kezeid alatt, akkor a tapintása, és fény felé történő vizsgálata egyértelműen ki tudja mutatni az eltéréseket. Nagyítóval a szerkezetük is alaposan vizsgálható.

Az eltérő papírtípusok esetenként értéknövelőek, amennyiben a ritkább kiadáshoz tartoznak, például az 1900-as első kiadású üvegpapíros példányok. Vagy a táblázatban jelölt ritkább papírok esetében.

Papír típusok