Turulfrimärken: kunskapsbas

Az 1890-es évek végén a nemzetközi postaforgalom robbanásszerű fejlődése szükségessé tette az egységesítést. Az UPU (Universal Postal Union – Egyetemes Postaegyesület), a világ postaszolgálatainak nemzetközi szervezete ekkor tett ajánlást a színek összehangolására.

A cél az volt, hogy a postai alkalmazottak a világ bármely pontján a bélyeg színe alapján azonnal beazonosíthassák a küldemény típusát. Így kapott a 5 filléres Turul – amely a levelezőlap belföldi és nemzetközi alapdíja volt – zöld színt.

Mi az az UPU?

Az UPU 1874-ben alakult Bernben, és ma is ott működik, mint a világ második legrégebbi nemzetközi szervezete. Feladatai közé tartozik:

• a nemzetközi postai szabályok megalkotása,
• a szolgáltatások összehangolása a tagországok között,
• technikai és szakmai támogatás nyújtása,
• a nemzetközi levél- és csomagforgalom egységesítése.

A nemzetközi színrendszer

A 19–20. század fordulóján az UPU egy meghatározott színkódot javasolt a leggyakoribb nemzetközi díjakhoz:

• Zöld – Levelezőlap (Magyarországon az 5 filléres),
• Piros – Levélportó (Magyarországon a 10 filléres),
• Kék – Ajánlott küldemény vagy külföldi levél.

Ez a rendszer sok országot befolyásolt (például az USA is 1898-ban váltott zöld színre a képeslap-bélyegeknél), de nem terjedt ki minden címletre, különösen a magasabb értékűekre nem.

A 60 filléres talánya és az árnyalatok

Érdekesség, hogy míg az 5 filléresnél kötelező erejű volt a zöld, a 60 filléresre nem vonatkozott UPU javaslat. Az, hogy ez is zöldes árnyalatot kapott, valószínűleg esztétikai vagy nyomdatechnikai megfontolás volt.

A gyűjtőknek azonban fejtörést okozhat, hogy bár az 5 filléres hivatalosan fűzöld, a nyomdai ingadozások miatt létezik halványzöld és sárgászöld változata is, ami miatt könnyen összekeverhető a 60 filléressel.

Tipp gyűjtőknek: Mindig figyeljünk az értékjelzésre a szín mellett, mert a zöld árnyalatok átfedése miatt a vizuális azonosítás néha csalóka lehet!